Nálunk a beszoktatásnak nincs kötött rendje, fokozatosan történik, igazodva a gyermek egyéni szükségleteihez.
Fontos, hogy az "első nap" előtt otthon, nagyon sokat beszéljünk az óvodáról. Meséljünk neki arról, hogy milyen jó lesz neki az oviban, mert ott játszhat olyan játékokkal, amelyek neki nincsenek meg otthon illetve, hogy majd sok új gyermekkel fog találkozni, új barátokat szerezhet és így nem kell egyedül játszania. Mondjuk el azt is, hogy lesz egy vagy két nagyon kedves óvó nénije, aki majd vigyáz rá, amíg nem megyünk érte, így még félnie sem kell.
Néhány napig vigyük haza ebéd után, hogy ne azt érezze, egyből beledobtuk a „mély vízbe”.
Sose hagyjuk ott elbúcsúzás nélkül és ne csapjuk be, hogy rögtön jövök érted. A ,,Jövök érted rögtön! Nem kell itt aludnod, holnap már otthon maradhatsz.”- válaszok megzavarják az amúgy is kétségbeesett, bizonytalan gyereket. Ráéreznek szinte kivétel nélkül, hogy becsapják őket, és ezért azzal az ősi védekező reflexszel fakadnak sírva, amitől édesanyának, édesapának is könnyes lesz a szeme. (sajnálat kivívása)
Elköszönés után már ne forduljunk vissza könnybe lábadt szemmel, ne rohanjunk vissza, ha azt halljuk, hogy sír, mert így a gyermekünk megérzi a mi félelmünket, sajnálatunkat is, ami még bizonytalanabbá teszi őket. Bízzuk az óvó nénire a gyermek megnyugtatását.
Segítheti a beszoktatást, hogy ha a gyermekünknek megengedjük, hogy hozzon egy kedvenc játékot magával otthonról. Ez lehet plüss figura, autó, cumi vagy akár egy kis törölköző is. Ez a tárgy mindenképpen növeli a gyermek biztonságérzetét, mert az otthonra emlékezteti őt. Még jobb, ha elmondjuk neki azt is, hogy „Ez a maci majd vigyáz rád addig, amíg érted nem jövök.”
Előfordulhat, hogy néhány hét elteltével gyermekünk azt mondja, hogy nincs már kedve óvodába járni (mert megszűnt az új dolog varázsa). Ekkor legyünk nagyon határozottak és ne engedjünk a kérésének, mi szerint engedjük, hogy otthon maradjon, mert így nagyon nehezen fog beilleszkedni az óvodai csoportba. A legfontosabb, hogy legyünk nagyon türelmesek gyermekünkkel, hiszen ez mindkettőnk számára egy nehéz időszakot jelent!
A magánóvoda a beszokásban is könnyebbséget jelent, hiszen az óvónőknek sokkal kevesebb gyermekkel kell foglalkozniuk!
